Mit ne mondjak az elmúlt pecáim egyik legnehezebbje volt.
Sötétben kezdtem,rám virradt,reggeli harangszó és még kapásom sem volt. Reggel nem fagyott, az ivadék halak a víz tetején... már már reménytelennek látszott a peca. Végigpróbáltam az egész területet, több színben is... mintha eltűntek volna a halak.
De azért sikerült valamit kicsalnom a vízből. Meglepetésemre egy 45cm-es csuka és egy 40cm-es süllő. Nem a rekordméretű halak,de azért jobb a betlinél. Annak örülök,hogy szép egészséges volt mindkettő. Remélem még találkozok velük.
Visszanézve a kapások idejében a légnyomási adatot ... nem hinném,hogy pont ez oly mértékben számított volna mert már nem egyszer meg volt az ellenpélda.
Cs.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése